A tökfaragás nem csupán importált halloween-i divat: magyar népszokások is kapcsolódnak hozzá. A kifaragott tökök egykor gyerekek és legények kezében váltak az őszi esték mókás, olykor ijesztő kellékeivé. Milyen szerepet játszottak a töklámpások a régi falusi életben? Fénylő töklámpásokon innen és túl…

Bár ma legtöbben a Halloweenhez kapcsolják a vicsorgó töklámpásokat, a kifaragott, belülről megvilágított tökök története jóval régebbre nyúlik vissza Magyarországon. A Kárpát-medence falvaiban már évszázadokkal ezelőtt is készítettek ilyen lámpásokat, amelyek az őszi esték játékos, olykor ijesztő kellékei voltak. A tökfaragás a falusi közösségek életéhez, a gyermekjátékokhoz, a tréfákhoz és az őszi-téli népszokásokhoz kapcsolódott, nem pedig a mai Halloween jelmezes, édességgyűjtő hagyományaihoz.

Régi szokás, helyi változatokkal

A néprajzi gyűjtések szerint a tökfaragás nem kötődött egyetlen ünnephez. Elsősorban az ősz végi és a kora téli időszakban volt jellemző, amikor a betakarítás már véget ért, az esték pedig egyre hosszabbá és sötétebbé váltak. A szokás október végétől Katalin-napig, november 25-ig is előfordult, az advent közeledtével pedig lezárultak az utolsó nagyobb őszi vigasságok.

A világító tököknek vidékenként más-más nevet adtak: a tökvicsori, a tökvigyori, a töklámpás és a Luca-tök elnevezések egyaránt fennmaradtak.

A faragás elsősorban a gyerekek és a legények szórakozása volt. A kivájt tökbe gyertyát vagy izzó parazsat helyeztek, majd az elkészült lámpásokat az utcákon hordozták, kerítésekre tették vagy az ablakokba állították.

Milyen tökből készültek a lámpások?

A régi magyar töklámpások nem feltétlenül a ma ismert narancssárga sütőtökből készültek. Gyakran az úgynevezett takarmánytököt, más néven disznótököt használták erre a célra.

A tök belsejét kikaparták, majd szemet, orrot és szájat vágtak a héjába. Egyes vidékeken gyufaszálakat vagy kisebb pálcikákat szúrtak a szájba, hogy fogakat utánozzanak. Az így kialakított, vicsorgó arc különösen alkalmas volt arra, hogy a sötétben meglepje az arra járókat.

Ijesztgetés és praktikus megoldások

A világító tökök leggyakoribb szerepe a tréfálkozás és az ijesztgetés volt. Erdélyi néprajzi gyűjtések szerint a fiúk gyakran farakások tetejére, kerítésekre vagy a fonóházak közelébe helyezték őket, hogy megijesszék a gyanútlan járókelőket.

A lámpásoknak ugyanakkor gyakorlati hasznuk is lehetett. Egyes vidékeken a kivájt tökbe helyezett gyertya védettebb volt a széltől, ezért a lámpást mindenszentek vagy halottak napja idején, a temetőbe vezető menetek során is használhatták világításra.

A Luca-napi hiedelmekben szintén megjelent a világító tök. A december 13-ához kapcsolódó hagyományok szerint alkalmas lehetett az ártó erők távol tartására, de a szomszédok megtréfálásának eszközeként is szolgált.

A „Salamon töke” mondás nyomában

A magyar töklámpás-hagyomány legismertebb legendája I. Salamon királyhoz és a visegrádi várhoz kapcsolódik. A monda szerint a fogságban tartott király őrzésekor világító tököket helyeztek a torony ablakaiba. Ehhez a történethez kötik a máig ismert szólást: „Fénylik, mint Salamon töke.”

A hagyomány a király fogságának helyszínét egy régi római erődítmény tornyával kapcsolja össze, amelyből mára csupán romos alapfalak maradtak fenn. A mondának vannak legendás elemei, ezért a történet részleteit nem lehet minden ponton bizonyított történelmi tényként kezelni. A szólás mégis jól mutatja, hogy a világító tök képe régóta része a magyar kulturális emlékezetnek.

Hagyomány, amely ma is összehoz

A tökfaragás ma is egyszerű, kreatív közös program lehet családok, gyerekek és baráti társaságok számára. Különleges felszerelés helyett elsősorban fantázia kell hozzá, az elkészült lámpások pedig egyedi hangulatot teremtenek az őszi estéken.

A szokás arra is emlékeztet, hogy nem minden, amit ma a Halloweenhez kötünk, érkezett külföldről. A magyar néphagyományban is megtalálhatók a világító tökök, a hozzájuk fűződő tréfák és hiedelmek, valamint a Salamon király alakját megidéző legenda.

Ha idén tököt faragunk, így nemcsak egy hangulatos őszi díszt készíthetünk, hanem egy régi hagyományt is újra életre kelthetünk.

Tökfaragás a Klauzál téren

Október 30-án, pénteken 16 órától várjuk a gyerekeket és családokat egy igazi Halloween-i délutánra a Klauzál téren! A program mindenkinek díjtalan, és az első 100 érkezőnek dísztököt adunk ajándékba, amit a helyszínen tudnak kifaragni! Faragószerszámaitokat ne hagyjátok otthon, mert azt nem tudunk biztosítani!

Program:

16.00 érkezés, tökök átvétele, faragás

17.00 Varázslatos mesekoncert, csimm-bumm cirkusz és Kőhalmi Ferenc zenés bűvész show-ja

18.00 Artist Company: Tűzzsonglőr-bemutató

Találkozzunk október 30-án, péntek délután a Klauzál téren, és alkossunk szebbnél szebb, fényesebbnél fényesebb töklámpásokat!